Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Volt egy pillanat

Volt egy pillanat

Szüleim

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. augusztus 27. - Gillian B. Face

Szüleim, ketten, végül,
tökéletes párt alkottak.
Mint gyermek, harmadikként,
nem tudtam kapcsolódni.
Évek alatt összecsiszolódtak,
s kapcsolatuk testén,
mint egy irritáció,
voltam csak jelen.
Súrlódásaik okozta
sebeiken varként,
Újra és újra lehorzsolódtam.

2015.November 4.
egyke.jpg
17 komment
Család Sors Emlékezés Szülők és gyermek

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://gillianbface.blog.hu/api/trackback/id/tr1511655878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:39:10

"Mindig elámulok, hogy pár sorban mennyi mindent, milyen szépen, milyen magvasan és bölcsen tudsz kifejezni." Zsermen
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:48:41

vadvirag47
- 2015. december 18. 16:03:43
Sajnálatos, mikor egy "gyerek" ilyet érez a szülei kapcsolatáról : azok ketten, idillikusan, harmonikusan simulnak össze, ő meg csak "púp" a hátukon. Ilyen helyre születni nem jó, egész életben egy szomorúság fátyla kíséri végig, mert abban csalódni, aki szült minket, a legfájdalmasabb. ...de, ezen is, mint minden máson túl kell lépni, mert egy életünk van. és minden jogunk megvan ahhoz, hogy azt a lehető legteljesebben, legboldogabban élhessük le. A konklúziót nem vontad le, pedig az a lényeg - az mutatná meg, mennyire sikerült feldolgoznod, ezt a fájdalmas szituációt. Érzésem szerint, sebeid még ma sem gyógyultak be teljesen (vagy ez egyszerűen lehetetlen?)
Átéreztem versed minden sorát. Bocsáss meg nekik, és lépj tovább! Az a fontos, hogy te másképp éld az életet, és másképp szeresd családodat.
Szeretettel olvastalak Vadvirág( Thinking@Gillian B. Face: )
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:53:21

kovesdiferencne
- 2015. december 18. 18:01:56
Kedves Gillian!
Elgondolkoztató a versed.A szülő szeretete,a család melege egy
életre boldogságot ad.Én szinte csak a szeretetet érzem..amikor a Családomra gondolok.
Az emberi boldogsághoz hozzátartozik,hogy szeretetet adjon és kapjon.
Keresd ezt a fajta kapcsolatot családon kívül.Sikerülni fog biztosan.
Meleg szeretettel :Kövesdi Ferencné Teri
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:54:36

tamasagi
- 2015. december 18. 18:22:32
Jaj ez fájdalmas!! Sajnálom,Ildikó,hgy ilyen érzéssel kellett felnőnöd!hisz az együvé tartozás érzésével töltődik fel az ember lelke!! és Te ennek hiányában éltél,,,?????akkor ez egy intő példa volt előtted bizosan, és gondolom hogy már gyerekként megfogalmazódott benned,ha családod lesz akkor majd Te igy-vagy-úgy teszel!!! VAJON SIKERÜLT, MÁSKÉNT TENNI?????????
SZERETETTEL Ágnes
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:55:41

lambrozett
- 2015. december 18. 18:24:41
Jó vers, tetszett. Üdv. Éva
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:57:05

a_andrea
- 2015. december 18. 21:04:56
Nagyon jó lett! Lepereg a szemeim előtt a családregény. Benne van három ember élete. Sajnálom, hogy így kellett felnőnöd!
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:58:13

zina
- 2015. december 19. 01:01:02
Jaj! Jó vers, de nagyon nem jó a téma. Remélem, hogy a horzsolódás sebei gyógyulnak. Szeretettel olvastalak.
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 18:59:37

Roberto
- 2015. december 19. 06:01:42
"Gondolom, egyke vagy. Szomorú a téma,de érdekesek a képek. Tetszett. Üdv: Robi"
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:00:55

MMarcsi
- 2015. december 19. 08:37:03
"A fenébe....ez volt az első szó ami eszembe jutott amikor olvastam versed.
annak örülök,hogy Te nem ezt az érzést adtad át a gyerekeidnek.
üdv:MSmilercsi"
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:02:14

kosztolanyimara
- 2015. december 19. 20:14:29
"Szia Ildi! Bátor verset írtál. Remélem simult a lelked és nem lett még varasabb.
Ölellek,
mara"
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:03:16

LIne
- 2015. december 20. 10:18:24
"Ó!
Vannak örök léleksebek, gyógyíthatatlanok.

Ölellek szeretettel;
Eta"
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:04:48

mami
- 2016. január 01. 11:07:36
Gillin!

"Mindent kimondtál magadból!

/mami/"
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:06:06

zsuzsa mihaly
- 2016. február 11. 20:49:10
"Kedves Ildikó!
Szomorúság töltött el Szüleim c. versedet olvasva. Milyen tömör sorokkal érzékeltetted ezt a fájdalmas állapotot! Elváltak a szüleid vagy nem szerettek? Gondolom azért lett saját családod és jutott Neked is boldogság az életben. Szépen írsz és őszintén. Nálam legalább Édesanyám ( Isten nyugtassa) a helyén volt. Jön a tavasz, örüljünk az Életnek! Szeretettel Múzsa (hahaha) Mihály"
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:09:29

@Gillian B. Face:
- 2016. február 11. 22:52:41
"Kedves Mihály!
A szüleim nagyon szerettek engem. Ahogy mondani szokták, a maguk módján.
Apukám szeretetét éreztem, Anyukámtól féltem. Leginkább a bántó szavaitól.
Lelki marcangolásnak nevezem azt, amiben nagyon sokszor volt részem, a kezdeti nevelési célzatú, fizikai fenyítések után. Ezekben mindig egyet értettek. Nem volt testvérem, ritkán játszhattam gyerekekkel. Valahogy, mindig azt éreztem, más vagyok mint a többi gyerek, s ezért magányos voltam. Nagyon sokat dolgoztak, együtt gazdálkodtak, nagyon sikeresen.Mikor cseperedtem, engem is bevontak. Mindent meg akartak nekem adni, ami Anyukámnak hiányzott gyermekkorában, hogy nekem könnyebb életem legyen. Cserébe engedelmességet és hálát vártak.
A házasságomat nagyon ellenezték. Az unokáikat nagyon szerették, ezt ki is mutatták. Az írás, a versírás, és a választott hivatásom, az ő szemükben, a legnagyobb haszontalanság volt. Én pedig, ha elkésve is, de mindig próbáltam megfelelni. Nem igazán sikerült. Most hogy már nem élnek, csak az emlékük hat rám, előmerészkedtek a versek. Kisgyerekkoromban, ha megkérdezték mi szeretnék lenni ha megnövök, azt mondtam, író. Hát, mit mondjak? Nem volt túl jó a fogadtatás!Smile Ha valaki két éve azt mondta volna, hogy én, életem során, még verseket fogok írni, kizártnak tartottam volna! De hát, az élet tartogat néha meglepetést is. Igaz?
Köszönöm az érdeklődésedet, az elismerésedet, és örülök hogy gyermekeként élvezted Édesanyád szeretetét. Átsugárzik a személyiségeden! Igazi derűt, vidámságot sugároznak dalaid, előadásaid, és verseid. Köszönet értük!
Szeretettel: "Gill
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 19:10:39

ahegedusa
- 2016. május 30. 20:09:00
"Hu, a kifejezésmód Elképesztő....a történet mélyen belém hasított.Falatnyit ízleltem én is ezekből az érzelmekből.Örülök sőt sokan örülhetnek hogy nem adtad fel álmaidat.Baráti ölelésem küldöm nagy tisztelettel."
Válasz erre 

Györgyi Kozma 2016.08.27. 23:25:49

Az igazán nagyok tudják csak nagyon kevés szóval kifejezni a lényeget.
Példa rá Móricz Barbárok c. novellája.
A vers megrázó, mert minden benne van.
Csodálatosan jó!
Válasz erre 

Gillian B. Face 2016.08.27. 23:46:52

Köszönöm szépen, drága Györgyi!
Megtisztelő, hogy versemről Móricz Zsigmond Barbárok c. novellája jut eszembe.
Ezen kívül, nagyon nagy meglepetés, és boldogság nekem, hogy ide találtál.
Szeretettel ölellek:
Gill
Válasz erre 
süti beállítások módosítása